Sok szingli épp azt élvezi az egyedül töltött időszakokban, hogy nem kell senkihez sem alkalmazkodni. Szép lassan kialakul egy új életritmus, amibe mindent oda raksz, ahova szeretnéd, térben és időben is. Csakhogy, az idő múlásával annyira meg lehet ezt kedvelni, hogy egyre kevésbé érzed az, hogy képes lennél a kompromisszumokra. Beállt az életed, és akár így is teljesnek érezheted. Hisz miért ne? Vannak barátaid, jut időd mindenre, és a szekrényben is végre elfér az összes ruhád.
De, akárhogy nézzük, társas lénynek vagyunk kitalálva, és biztos, hogy olykor te is vágysz arra, hogy valaki mégiscsak „felborítsa” az életed. Figyelj azokra a jelekre, melyek arról árulkodnak, hogy veszélyes zónába került az egyedülléted.
Ilyen, ha már senkibe nem tudsz megbízni. Ha nem vagy nyitott, úgy ismerkedni is nehéz, és ezt mindenki érezni fogja rajtad. Meg sem próbálnak majd megközelíteni. Ahogyan az sem jó, ha mindent el tudsz intézni egyedül. Ha a főzéstől kezdve a lefolyó tisztításig minden megy, az már azt jelzi, hogy túl sokat voltál egyedül.
Nem baj, ha értesz ezekhez, de a leendő párod előtt inkább titkold el, hogy érezze, rá is szükség van. De gondold át azt is, hogy mikor panaszkodtál utoljára valakinek? Nem kell rendszeresen, de néha szükséges. Pont, mint a sírás. Ki kell adni olykor magunkból, hogy ne cipeljünk mindig, minden terhet. És, ha már attól sem riadsz vissza, hogy elutazz valahova egyedül, akkor tényleg túl régóta vagy szingli. Ismerd meg magad, ehhez jó, ha egyedül vagy, de aztán engedd, hogy az új éned más is megismerjen.
Forrás: ridikul.hu